title icon

Pintes

PINTES

Az 1860-as évek elején az Észak – Amerikából behurcolt filoxéra – gyökértetű, Phylloxera vitifolli – két évtized alatt elpusztította a francia szőlőültetvények kétharmadát. A filoxéravész Nyugat-Európából Közép-, Dél- és Kelet-Európa szőlőtermesztő országaiba tört be és hasonlóan nagy pusztítást okozott. Hazánkat 1875-ben érte el ez a szörnyű kártevő. Ősi Kárpát – medencei fajták tömege tűnt el ebben a soha nem látott pusztításban és csak azok a fajták maradtak meg, melyekre egy-egy lelkiismeretes gazda nagyon vigyázott és újraültette. Adjunk hálát az Istennek és egy ismeretlen öreg szőlősgazdának, hogy a Pintest átmentette a jövő nemzedéke számára.

A fajta néhány tőkéjére 1968-ban a Pécs-Cserkút melletti szőlőhegyen Németh Márton, a legnagyobb magyar ampelográfus bukkant rá, aki a fajtát a morfológiai jegyei alapján a pontuszi fajtarendszerbe, azaz a kis-ázsiai eredetűek közé sorolta. Termesztési értékének vizsgálatát Kiss Ervin szőlőnemesítő végezte a Badacsonyi Kutatóintézetben és ő a fajta névadója is. A középkori neve ugyanis nem volt ismert, s mivel a termőképessége rendkívül nagy, egy tőkén képes akár 1,6 liter, azaz egy pint – magyar pint – bort is teremni, Pintesnek nevezte el.

A Pintes tőkéje és vesszője középerős növekedésű, ezüstszürkés színű, széles levelekkel. Vállas, közepesen telt fürtjein helyezkednek el a szürkés, hamvas, megnyúlt gömbölyű bogyók. Héja tartós, nem reped. Puha, leves húsú szőlő. Meleg fekvésben szeptember végén, október elején szüretelhető. Téltűrése jó. Peronoszpórára, lisztharmatra közepesen érzékeny, rothadásnak a teljes érésig jól ellenáll. Államilag minősített fajtaként 1977-től szerepel. Kezdeti időkben magas savtartalma miatt pezsgő alapbornak készítették, tesztelték. Az 1980-as években állami törzsültetvényeket telepítettek a fajta további vizsgálatára, melyekből csak Csáfordon maradt fenn másfél hektár.
Családunk 1996-ban kárpótlás során jutott ehhez a másfél hektárnyi Pinteshez. A fajta teljesen ismeretlen volt számunkra. Nem tudtuk, hogy milyen művelést igényel, mennyire érzékeny, mikorra érik be, mire számíthatunk az első szüret után.
A pincénkben készült első Pintes bor megmérettetése 1997-ben, Kőszegen a Szőlő Jövésnek Könyve borversenyén volt, ahonnan aranyérmet hozott. Azóta már több rangos borversenyen szerepelt szép eredménnyel.
A Magyar Posta 2005. május 25-én a Magyarország Borvidékei sorozatban bélyeget bocsátott ki a fajtáról, így a Pintes képviselheti a Zalai Borvidéket. Ezúton is szeretnénk köszönetet mondani dr. Csizmazia Darab József szőlő-nemesítőnek és Varga Pál grafikusnak, hogy áldozatos munkájukkal hozzájárultak a bélyeg megjelenéséhez.
A Pintes borát kedvező illat és aromagazdagság jellemzi. A késői szüretelésű, testes, savakban gazdag bor igazi hungarikum, amelyből csak pár ezer palacknyi terem évente. Ízvilága sajátos színfoltot képvisel az európai borok palettáján. A borbarátok körében egyre inkább ismert és kedvelt fajta.
Büszkék vagyunk arra, hogy az egyik legősibb Kárpát-medencei szőlő fajtafenntartói lehetünk, értékeit igyekszünk a legjobb tudásunk és lehetőségeink szerint megőrizni.